....

Nagyon hullámzanak az érzéseim és érzelmeim, nagyon nehéz elviselni. Nagyon nagyon. Szétszakadok. Azt érzem hirtelen nagyon egyedül maradtam, persze tudom ott vannak a barátaim meg minden de valami kiszakadt belőlem, nagyon rossz érzés. De hát ez van ezt el kell fogadni, mert nem lehet eröltetni azt ami nem megy....rossz időben találkoztunk...lehet más lett volna mondjuk később vagy hamarabb nem lehet tudni. De ezen fölösleges is így agyalni mert akkor elindulok azon az úton hogy ohhh basszameg miért nem vártam még egy kicsit vagy miért nem fogtam magam vissza....nem szabad. Nem bánok egy pillanatot sem abból ami volt és amiket tettem...az első közös ebédet egy parkban a padon, az érzéki kis simogatásokat, a nagy erős öleléseket, a közös keléseket, kávézásokat, vacsorákat, Prágát, az utat, DUBFX koncert, planet bboy.... és még sok sok más közös dolgot. Nem bánom, mert én ilyen vagyok. És ha nem magamat adom egy kapcsolatban akkor az nem én vagyok és az egész egy nagy hollywoodi produkció......ami csillivilli de belül fos.

Na mindegy csak nem tudom ezeket magamban tartani, tudom hogy lesz roszabb is de jóbb is egyszercsak csak most idő kell mert Medvéből leszakadt egy darab s mivel nagy a medve kell neki idő hogy visszafótozza magát egy kicsit. Ennek sajnos ez a folyamata......

Addigis szeressétek magatokat s egymást gyerekek.