annak ellenére hogy szétvet az ideg a felesleges dumától, azaz kérdésre nem választ kapok hanem Fábriyt megszégyenítő körkarikásostorosnagymondatokat, arra kényszerítem magam hogy ne legyek feszült a kedves illetővel hanem türelmes. Ezt lehet csinálni természetesen egy darabig, de ha az ember belátja azt, hogy mindenki aki körülveszi az azért van ott és azért olyan amilyen mert így különbözük egymástól és így tudunk szocializálódni, akkor egy kis humor és csak egy kedves mosoly többet ér mint az üvöltő szelek :).
És végre jóbb az idő:) szeressük
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése