Van egy külsőm ami kopik, kevesebb haj, több ősz szál ez teljesen természetes. Az meber az idő folyamában "elkopik" megváltoznak a külső jelek. De mindez nem tükröz semmit ami a belsőben végbemegy. És erre most döbbentem rá hogy észre sem vettem és mennyire megváltoztak dolgok. Eltávolodtam olyan emberi értékektől amik számítanak és felvettem olyan jegyeket amiktől írtóztam. A kérdés felmerül, vajon miért? A munkahely miatt? A társaság miatt ami körülvesz? A magány az ami ebbe befordít? Vajon mi az ok? Lehet hogy nem ezt kéne nézni inkább azt hogy hogyan oldjam meg a problémát.
Úgy érzem a jelenlegi szociális környezet mely a munkahelyemen körülvesz eléggé nagy részben befolyásolta ezt a belső változást amin keresztül mentem de ezt a változást talán romlásnak is nevezhetném. Nincs motivációm hogy munkán kívűl kreatívkodjak holott ez még akkor is megvolt mikor még az artsoknál dolgoztam ott is ment a hajtás de a társaság valami miatt hajtott hogy alkossak, jelenleg nagyon úgy érzem hogy a kreatív alkotás talán csak 45%ban tölti ki a munkámat és ez nem jó, nagyon nem. A sok rutinból "megtervezett" dolog lefáraszt. Agyilag nagyon fáradt vagyok talán azért mert nem arra használom igazából amiben jó vagyok (design, rajz, ötletelés) hanem arra hogy problémákat oldjak meg amik a munkafolyamatok során létrejönnek. Néha van egy két kihívás de mint mindtam nagyon kevés. Nem tudom mitévő legyek.
Kialakult egy olyan rutin ami szürke és nem színes. Reggel kelés időben, majd következik egy kis lébecolás a lakásban aminek köszönhetően pont időre érek be, kv, szerelőzködés, bringázás mukába, munka, ebéd (beszélgetések melyek néha nagyon jók de néha nagyon rosszak), munka haza és kaja és mac és tv és alvás majd minden előről.....Esténként érzem hogy ki vagyok égve nincs kedvem semmihez nincskedvem még ahhoz sem hogy egyek. Talán lehet hogy egy olyan határhoz kerültem közel amikor már be kell vonni a külső segítséget is. A depresszió nagyon veszélyes tud lenni. Eltünt a mosoly a napsugár a színes napok az életemből úgy érzem, ennek oka megint több dolog lehet talán a harmincvalahánynapjaesőborúsidő, vagy az egyedüllét......nem tudom az idő ellen nem tudok tenni de az egyedüllét ellen igen. Igaz nem tudom mikor merthogy az életem nagyobb részét munkával/ban töltöm de biztos van erre is megoldás. Bulizni sem kéne már annyit mert érzem hogy elpazarlom az energiámat, lehetne ehelyett mást is csinálni....vagy nem :) na persze nem arra gondolok hogy nem bulizom mostmár soha többet csak módjával kell üzni az ipart.
Na de a lelki váramat csak úgy tudom megerősíteni ha egy kicsit magammal foglalkozom és nem másoknak felelek meg hanem magamnak. :) Vicces, azon gondolkodtam hogy mennyire nem ismernek az emberek még a legközelebb állók sem....de szerintem nem is akarnak olyannak ismerni amilyen igazából vagyok vagy hát nem tudom. Vagy lehet hogy nem engedem az embereket közel magamhoz és ezt úgy teszem hogy közben szerepet játszom?
Ez a sok kérdés arra ad következtetni hoyg mostmáraztán nagyon rendbe kell szedni a dolgokat. És ennyi de hogy ezt hogyan tegyem azt sejtem még nem tudom.
Ennyi a radiálról azaz külső belső :)
Rizspety
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése