Jórégen volt már ide vetve egy két szó de most úgy érzem vetési idő van. Sajnos a körülmények úgy hozták hogy betelt a poharam ami félig üres volt. Stand my ground or i'm dead kategóriába kerültem. Holnap lesz egy kis csett emberekkel mert ami most megy a munkahelyemen nem vidám. 3-ik hete érek haza éjfél körül. Valahogy őgy érzem nem fer a dolog velem szemben, mert mindent megteszek annak rdekében, hogy minden egyes munka ami a kezem alól kikerül az minőségi és jó anyga legyen de sajnos akik megbíznak a feladatokkal amiket minden nap végzek nem látják azt hogy ez mennyi energia és idő. A privát életem mint olyan január óta megszünt. nagyon kellemetlen szituációkba keveredek emiatt nembeszélve arról, hogy az ismerőseim és barátaim aggódva kérdezik hogy most akkor mi van? Nem érzem normálisnak ezt a helyzetet nincs lehetőségem semmilyen lazításra mert minden erőmet felemészti a munka. Ez nagyon nem jó. Sajnos olyan ember vagyok aki őszintén szívén viseli a munkáját és a projecteket amiben részt vesz és a baj az hogy úgy érzem, hogy ezt kihasználják azok akikkel dolgozom. Tisztelet a kivételnek. Nem gondolom azt hogy olyan feladatokkal kéne vesztegetnem az időmet ami nem az én feladatom. Még akkor sem ha mondjuk meg tudom oldani az adott problémát. Amikor 3szor mondok le találkozót olyanokkal akik fontosak számomra akkor már baj van de ne tehetek mást mert sajnos a munkahely megköveteli azt, hogy a határidő tartva legyen. remélem a holnapi kis elbeszlélgetésem a munkatársaimmal előbbre lendíti az adott helyzet megoldását.
Ennyi
Béke
Ennyi
Béke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése