Volt rossz, volt jó, volt sehogy, volt minden, volt semmi, de az üresség belülről esz. Esz és csak morzsol, fogyok mint az ementáli lyukas. Volt imput és output, beat és box. Volt öröm volt szomorúság. Más az élet mint volt. Más a nap más a munka más as az ember.
Van munka, van bringa, van emésztő keserű szorongás szomorúság melankólia, van félelem, van költözésivágy. Nem tudok kibékülni magammal, men tudok előre haladni olyan mintha egy burgyingban toporognék és folyamatosan sülyedék a sárba. Néha kiemelkedem de visszaesem. Ez a valóság ha tetszik ha nem. El kell fogadnom az állapotot de meddig...... lassan elviselhetetlen a kupleráj ami körülöttem van. Minden félig, 50 százalékon. érzem hogy tennem kéne valamit de nem tudok. Meg vagyok rekedve mint egy hajó a zátonyon. Le kéne szálni mostmár. Hahóóóóó, ébresztő ... ezt mondom magamnak de nem tudom magam lelökni a félcsőbe hogy beadjam a live your life trükköt. Para van. Paralíza Gíza Piramis.
Úgy érzem szétcincálodtam darabokra, eltávolodtam olyan dolgoktól amik erőt adtak régen amik vezettek. Vissza kell kanyarodni. Nagyon nehéz. De a munka meghozza a várt eredményt remélem, egyszer.
End of message.